2007-ben ezen a napon voltam részese a marosi tiszavirágzásnak. Hátborzongató volt. És többet hülyeség is írni, úgyse lehet jól visszaadni.
De eszméletlen látvány volt, az egyszer biztos. Mondjuk kevesebb emberrel és kevesebb dübörgő autóval a hídon még jobb lett volna, de így is teljesen a hatása alá kerültünk. A dolgukat végzett fáradt és haldokló kérészek belerepültek a ruhánkba, hajunkba vagy a nyitott tenyerünkbe. És ahogy ment le a nap, a számuk is úgy fogyatkozott. Szép metafora. És jó rádöbbentő.
Ez gyönyörűszép tudósítás
VálaszTörlésAz, és mennyivel többet visszaadnak ezek a képek, mint a sok közeli, tecnhikai csúcsokkal készült képek.
VálaszTörlésKedves Zsuzsi! Nagyon köszönöm a véleményeidet, nagyon jól estek:)!
VálaszTörlésIgen, ezek a képek nem önmagukban álló alkotások, szimplán segítségek az átéléshez, hangulatképek.